Ubi virtus, ibi victoria! - Abandoned

Nos merre az arra, erre az arra, előre hát. Vagy így vagy úgy de ma...

Nos, egy éjszakával az államvizsga előtt kijelenthetem: jó esélye van a bukásnak is akár. Bár talan szerencsém lesz. Végülis eddig nem voltam annyira rossz, talán ez eszükbe jut a tanároknak is... Valamit tudok, de nem éppen eleget. Majd lesz valahogy, mára kidöglöttem.

Még 4 tétel. Az más kérdés, hogy az eddigiekre sem mondhatnám, hogy tudom. Talán egyedül a Rómát. Bár az is kérdéses. Érzem, hogy ez valami eszméletlenül fantasztikus lesz. De ha túl leszek rajta, annyi, kész, finito. Érdekes gondolat.

A rossznak bélyegzett tanárokkal (jogosan - tanárnak nem való, lehet, hogy jó szakember) az a probléma, hogy az általuk tanított korszakokkal kapcsolatban is megmarad az a kellemetlen érzés, ami a tanulási időszakból visszamaradt szenvedés lenyomata. Rühellem a magyar középkort.…

ééés igen. Megint megszívtam. Már meg sem lepődök igazán a kosarakon... Ilyenkor valahogy az életkedvem is elmegy. Megérte-e? Nem tudom. Talán.

... nem szeretek túlzottan várni. Főleg úgy, hogy nem ismerem a határidőt. De néha megéri, legalábbis remélem.Államvizsga: Jövő hét kedd. Persze ezt sem az intézettől tudtam meg. Már miért is informálnák a hallgatókat? A védésre is nyolcadrangú információval mentünk, és…

Szakdolgozat megvédve! Ötttt :D

Nem értem a magyarokat. Tekintsetek árulónak, vagy hasonlónak (bár én inkább semlegesnek gondolom magam), de egyáltalán nem értek egyet ezzel a nagy magyarkodással, és az ehhez kapcsolódó Trianonozással. Mármint azzal, amit ma tolnak a képünkbe folyamatosan egyesek.  Maga…

Ekkora egy elcseszett napot. De legalább volt benne jó is. Meg sok üresjárat. Hm. Lassan neki kéne állni tételeket gyártani. Igen. Kéne. De az Útikalauz jobban elbűvöl. Újra. Darabos az írásom. Stop.