Vicces az ember. Tegnap éjjel nem aludtam semmit, mert eszembe jutott valaki. Teljesen mindegy, hogy ki, a lényeg, hogy idegesítő, ha rá gondolok, és már egy jó ideje sikerült megállnom, elkerülnöm. Erre tegnap este, richtige lefekvés után öntöttek el a gondolatok, emlékek, stb. Először nem tudtam mire vélni, aztán kis gondolkodás után leesett, hogy hatodika van (volt), ráadásul vasárnap. Csodálatos egybeesés, március óta az első, ha jól emlékszem. Mondjuk úgy, hogy fontos dátum volt. És teljesen a tudatalattim által emlékezni kezdtem. Anélkül, hogy azelőtt tudatosult volna, hogy hányadika van (volt). Mondjuk túlságosan nem örültem neki....

Érdekes az ember. 

Egyébként szenvedős nap, reggel, csak hogy jó hangulatban indítsuk újra a szünet után a szezont, rögtön pót zh, ezúttal legalább sikeres. Gut. Közben kiderült, hogy holnap az esti órák elmaradnak. Nagyon remélem is, mert referálnom kéne, de semmim sincs. So egy fél gut, ha bejön, akkor megkapja az egészet. Szeminárium, ó te csodálatos, másfél óra pasziánsz. Nicht gut. Utána újfent három és fél óra várakozás szaktesire. Nicht gut. Szaktesi - alapból nicht gut. Rohanás a buszra, mert későn engedtek el. Nicht gut. Jaa, hogy ez Family Center járat (= plusz 5-10 perc út az amúgy is nyomorultul és feleslegesen hosszú menetidőhöz), nicht gut.

A mai nap állása nem sokkal a zárás előtt: 1,5 vs 5. További befutókra nem számítok.

Negatív lennék?